Elkészült a TAKARÓ.Sok munka volt vele. Még nyáron kezdtünk hozzá édesanyámmal és pár hete fejeztük be.
Régóta terveztem, vágyakoztam, ácsingóztam utána, fantáziáltam színről, mintákról, puhaságról.
Édesanyám, szokásunkhoz híven nem értette, mi a fenét akarok, de mellette legyen szólva, még ha el is borzad bármely ötletemtől, első perctől az ügy mellé áll és ahogy haladunk előre, mindig külön örömet jelent az a pillanat, amikor elkapja őt is a lelkesedés, mert már lassan testet ölt, ami addig csak a fejemben volt. És onnantól kezdve tetszik neki, dicséri, lelkesedik a közös munkáért. Ő kezelte a varrógépet, én válogattam az anyagot, terveztem, szabtam és vasaltam, igazi közös munka volt. Az anyagok sokféle forrásból származtak, volt, amiből jó húsz évvel ezelőtt anyukám ruhát varrt magának, volt benne turkálóból származó száz forintos párnahuzat, minőségi mintás anyag textilüzletből és ilyen olyan régebbi darabok.
Remélem, ha már nem leszünk, sem ő, sem én, valaki megörökli, és örömét leli majd benne.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése