Ezt a remek, leginkább kintre való gyertyatartót is a szarvasi piacon találtam. Ráébresztett a használata arra az elemi tényre, hogy a gyertya magas hőmérsékleten olvad. Mivel nincsen házunk, kertünk (mondanám, hogy egyelőre, de ez már tényleg túl optimista lenne:)) így az erkélyre került ki egy illatos, szalmavirágos gyertyával. Majd jött a kánikula. A gyertya széle pedig csendesen elkezdett araszolni a perem felé - még az a szerencse, hogy csak délelőtt tűz oda a nap a kisasztalra, ellenkező esetben gyertyaviasz borított volna mindent. Szóval szerintem a helyzet megoldása a kivisz - használ - behoz hármasában lesz. Vagy átminősül bentre való gyertyatartónak.:)Egyébként még két tartó volt az ócskapiacon ezen kívül, de ha azokat is megveszem és felelőtlenül kint felejtem, akkor a lenti szomszédnak is jut a jóból.:)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése